A súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásának támogatása

Ahogy azt korábbi cikkünkben megírtuk, 2021. március 1. napjától hatályba lépett a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény. A terület részletszabályait végrehajtási rendeletek tartalmazzák; ezek közül elsőként a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló 100/2021. (II. 27.) Korm. rendelet jelent meg, amely a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos, a jogviszony létesítéséhez kötődő támogatás szabályait is meghatározza.

1. Kik a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók?

A súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló fogalmát a 651/2014/EU bizottsági rendelet határozza meg, amely alapján ilyennek minősül az, aki

a) legalább 24 hónapja nem áll rendszeres, fizetett alkalmazásban; vagy

b) legalább 12 hónapja nem áll rendszeres, fizetett alkalmazásban, és az alábbiak valamelyikének is megfelel:

  • 15 és 24 év közötti életkorú,
  • nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakmai képesítést, vagy a nappali tagozatos tanulmányait legfeljebb két éve fejezte be, és még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban,
  • 50 éven felüli személy,
  • egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt,
  • olyan ágazatban vagy szakmában dolgozik, amelyben a két nem megoszlásában mutatkozó különbség legalább 25 %-kal meghaladja a tagállam valamennyi gazdasági ágazatára összességében jellemző átlagos különbséget, és az alulreprezentált nemhez tartozik,
  • etnikai kisebbséghez tartozik, és szakmai, nyelvi képzésre vagy szakmai tapasztalatszerzésre van szüksége ahhoz, hogy javuljon a tartós foglalkoztatásra való esélye.

2. A támogatásra vonatkozó szabályok

A támogatásokra vonatkozó általános szabályok szerint a foglalkoztatónak az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

  • rendelkezzen rendezett munkaügyi kapcsolatokkal,
  • feleljen meg az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott korábbi támogatás tekintetében a vállalt kötelezettségek teljesítése kapcsán lefolytatott ellenőrzésen,
  • a kérelem benyújtását megelőző hat hónapban tegyen eleget a munkaerőigény bejelentésére vonatkozó kötelezettségének, és
  • feleljen meg a kormányrendeletben foglalt feltételeknek.

A támogatás iránti kérelmet legkésőbb a jogviszony létesítésének napjáig kell benyújtani, és az megtehető a foglalkoztató székhelye, telephelye vagy a munkavégzés helye szerinti foglalkoztatási szervnél is. A támogatás folyamatos, azaz külön munkaerő-piaci program nélkül is lehet rá vonatkozóan kérelmet benyújtani.

A támogatás 6 hónapos foglalkoztatási kötelezettséggel jár, amely alatt sem közös megegyezéssel, sem munkáltatói felmondással nem lehet a munkaviszonyt megszüntetni – illetve ez a foglalkoztatói bértámogatás visszafizetésével jár. Az azonnali hatályú (pl. próbaidő alatti) felmondások esetére nincs előírva visszafizetési kötelezettség.

3. A támogatás mértéke

A támogatás keretében a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését követően, a jogviszony első 4 hónapjára a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló bére 50%-ának (de legfeljebb a minimálbér 150%-ának) megfelelő összegben bértámogatásban részesül.

E mellett a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését követően, a foglalkoztatóval fennálló jogviszony első 6 hónapjára munkavállalást ösztönző támogatásként a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló is bérkiegészítésben részesül, amely havi mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30%-a.

Scroll to Top