Megváltozott szankciók a munkajogi szabályok megsértéséért

A 2021. március 1-jén a munkaügyi ellenőrzés helyébe lépő foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzés jogkövetkezményeit a 2020. évi CXXXV. törvény, és a március 11-én hatályba lépett 115/2021. (III. 10.) kormányrendelet szabályozza. Nem csak ezeben a jogszabályokban kell viszont keresgélni: a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény is határoz meg az eljárásban alkalmazható közigazgatási szankciókat. Így összességében figyelmeztetésre, tevékenység végzésétől eltiltásra, a további foglalkoztatás megtiltására, illetve munkaügyi bírságra számíthat a munkáltató, ha nem tartja be a foglalkoztatási szabályokat, illetve ezek mellett bekerülhet a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába és a rendezetlen munkaügyi kapcsolatokkal rendelkező foglalkoztatók közé is.

Figyelmeztetés

A figyelmeztetés a hatóság rosszallása, ha megállapít ugyan jogsértést, de úgy ítéli meg, hogy a szabályszegés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és a figyelmeztetéstől kellő visszatartó hatás várható. Nem lehet vele élni viszont, ha munkaügyi bírság kiszabása kötelező.

Tevékenység végzésétől eltiltás

Akkor beszélünk erről, ha a hatóság a munkáltató (ügyfél) valamilyen jogosultsága gyakorlását ideiglenesen, legfeljebb 45 napra megvonja vagy korlátozza. Erre a hatóság mérlegelése alapján, akkor kerülhet sor, ha

1. a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet,
2. a jogsértésre különösen kiszolgáltatott személlyel szemben került sor (pl. gyermek, idős személy, megváltozott képességű munkavállaló), vagy
3. a jogsértés az eljárás megindulását megelőző egy éven belül legalább három alkalommal került megállapításra.

További foglalkoztatás megtiltása

Az előző szankcióhoz hasonlóan a hatóság mérlegelése alapján kerülhet rá sor, ha a foglalkoztatás a jogszabálysértés vagy várható következményeinek súlyossága miatt nem tartható fenn, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható. Kötelező viszont ezt a szankciót alkalmazni, ha a hatóság

1. a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos életkori feltételek megsértését,
2. a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges törvényes képviselői hozzájárulás hiányát,
3. harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának engedélyezésével kapcsolatos szabályok megsértését

állapítja meg. A tilalom egészen a jogsértő állapot megszüntetéséig áll fenn. Mérlegelés alapján sor kerülhet rá például, ha a munkáltató megsértette a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vagy a jogviszony bejelentésére vonatkozó rendelkezéseket; ezekben az esetekben a munkavállalónak járó munkabért a tilalom hatálya alatt is meg kell fizetni.

A munkaügyi bírság

A munkaügyi bírság (amely véleményünk szerint a közigazgatási bírság speciális formája, és nem a mellett alkalmazandó) két típusát különbözteti meg a törvény; a mérlegelés alapján megállapított és a tételes munkaügyi bírságot (ez a korábbi központi költségvetésbe történő befizetés helyébe lépő intézmény). Előbbinek az alkalmazása is általában mérlegelés tárgyát képezi, nem csak a mértéke; utóbbit viszont meghatározott jogszabálysértések esetén kötelező alkalmazni, a rendeletben meghatározott számítási útmutató szerinti mértékben.

A mérlegelés alapján megállapított munkaügyi bírság harmincezer és tízmillió (nem egyéni vállalkozó természetes személyeknél egymillió) forint közötti mértékben szabható ki, de nem kötelező ezzel élnie a hatóságnak, ha a figyelmeztetés feltételei fennállnak. Minősített jogszabálysértések esetén viszont a bírság kiszabásától nem lehet eltekinteni, helyette más szankció nem alkalmazható. Ezek az alábbiak:

1. a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása,
2. a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos életkori feltételek megsértése,
3. a munka díjazására vonatkozó rendelkezések megsértése,
4. hatósági nyilvántartásba vétel hiányában folytatott munkaerő-kölcsönzésre irányuló tevékenység,
5. a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő jognyilatkozatok alakszerűségének megsértésével kötött színlelt szerződés,
6. a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet,
7. kiskorú személyek (fiatal munkavállalók) védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor,
8. a jogsértésre különösen kiszolgáltatott személlyel szemben került sor (pl. gyermek, idős személy, megváltozott képességű munkavállaló).

Bizonyos esetekben ugyanakkor nincs helye a munkaügyi bírság kiszabásának, ha a munkáltató utóbb jogkövető magatartást tanúsított; így

1. a létesítésre/megszűnésre/megszüntetésre vonatkozó bejelentési kötelezettségét a hatósági ellenőrzés megkezdéséig teljesítette,
2. ha az a) pont szerinti a bejelentésére vonatkozó kötelezettséget külön jogszabály szerint a munkáltató helyett más teljesíti, és a hatósági ellenőrzés megkezdéséig az ehhez szükséges adatokat átadta;
3. ha kifizeti az elmaradt ellenértéket az eljárás során a hatóság által kitűzött határidőn belül;
4. színlelt szerződés esetén a jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét a tényleges foglalkoztatásnak megfelelően, a hatósági ellenőrzés megkezdéséig teljesítette.

A tételes munkaügyi bírságot a külföldiek magyarországi foglalkoztatásával összefüggésben kötelező egyes jogsértések esetén kiszabni, jellemzően az érintett foglalkoztatottak száma alapján. Az ide tartozó jogsértések:

1. harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása,
2. a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás körében
   1. a posting munkajogi szabályainak megsértése,
   2. a foglalkoztató adatszolgáltatási kötelezettségének megsértése.

Helyszíni bírság kiszabását a foglalkoztatás-felügyeleti szabályok nem teszik lehetővé.

A feketemunka szankcionálása

Nem a szankciók között kapott helyet, de annak tekinthető, hogy ha a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, akkor a hatóság a jogviszony létesítését a napi 8 órás munkaidő alapul vételével, a jogszabálysértés megkezdésétől visszamenőleg számított harmincadik naptól állapítja meg. Ez alól van kivétel, de csak az egyik irányban: ha a hatósági eljárás során megállapítható, hogy a bejelentés nélküli foglalkoztatás a harminc napot meghaladta, akkor korábbi időponttól. Másik irányba elmozdulni nem lehet, így még a bizonyítottan rövidebb – például meglévő, írásba foglalt szerződéssel alátámasztott – foglalkoztatási jogviszony esetén sem lehet 30 napon belülre tenni a jogviszony kezdetét. A megállapítás érinti a társadalombiztosítási jogállást is.

Ez ráadásul a kötelező munkaügyi bírság egyik esete is; könnyítés csak annyiban van, hogy ha a foglalkoztató a hatóság kötelezésére az eljárás alatt teljesíti a bejelentést a teljes időtartamra, akkor a munkaügyi bírság a legalacsonyabb összegig mérsékelhető. A NAV felé viszont szignalizációs kötelezettség van, tehát adóhatósági ellenőrzésére is lehet számítani – abban a becslés így egyszerűbbé válik.

Közigazgatási Szankciók Nyilvántartása

Új intézmény 2021. január 1-től, hogy minden – nem csak a foglalkoztatás-felügyeleti – hatóság által hozott végleges, szankciót megállapító döntés lényeges adatai központi nyilvántartásba kerülnek be három évre. A nyilvántartás célja a közigazgatási szankciók alkalmazásának fokozatossága; hatása, hogy ha nem szerepel benne az eljárás alá vont, akkor bírság esetén a mérték általános felső korlátját felezni kell; azaz ilyenkor a munkaügyi bírság felső határa ötmillió (nem egyéni vállalkozó természetes személyeknél ötszázezer) forint.

A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételei

A rendezett munkaügyi kapcsolatok szabályai 2021. március 11-től kikerültek az államháztartási törvény végrehajtási rendeletéből, és a foglalkoztatás-felügyeleti szabályok között kaptak helyet. Ennek keretében több elemében is megváltozott a szabályozás.

A minősített jogsértések köre alapvetően nem változott, a így továbbra is az nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének az, akit

1. az állami adóhatóság vagy a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság az adózás rendjéről szóló törvényben vagy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztása,
2. a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság
   1. a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos életkori feltételekre, a gyermekmunka tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértése,
   2. a foglalkoztatási jogviszonyt szabályozó jogszabályban a munka díjazására vonatkozó rendelkezések megsértése,
   3. a munkaerő-kölcsönzési tevékenység nyilvántartásba vételével kapcsolatos szabályainak megsértése vagy
3. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján az alapvető jogok biztosa az egyenlő bánásmód követelményének megsértése

miatt bírsággal sújtott; a munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatás esetköre megmaradt, de a kollektív szerződés egyes előírásainak megsértése már kikerült a listából. Lényegesebb változás viszont, hogy az ismételtség követelménye is eltűnt a szabályozásból, azaz elegendő egy bírság az említett tárgykörökben, hogy a munkaügyi kapcsolatok két évre rendezetlenek legyenek (ami a költségvetési támogatásokból való kizártságot jelenti). Ezzel együtt megszűnt a több telephelyes foglakoztatókra vonatkozó kitétel is – már okafogyott azt vizsgálni, hogy hol követték el az ismételt jogsértést.

Hatályba léptető, illetve átmeneti szabály ebben a körben nem született, így álláspontunk szerint az új fogalmat – a visszaható hatályú szankcionálás tilalma miatt – csak a 2021. március 11-től megállapított jogsértésekre lehet alkalmazni, az ezt megelőző két évben megállapított jogsértések utóbb nem válhatnak a rendezett munkaügyi kapcsolatok elvesztésének alapjául.